Ha könyvet kellene ajánlanom azoknak az
olvasóknak, akik szeretik az Ötven árnyalat trilógiát, elsőként ezt a
perzselő szerelmi jelenetekkel teli művet ajánlanám. - (Dear Author).
Gideon Cross olyan erővel lépett be az életembe, mint a sötétségbe
hasító villám. Ez a gyönyörű, sugárzó férfi maga volt a fehér izzás.
Soha eddigi életemben senki és semmi nem vonzott még ilyen
ellenállhatatlanul. Úgy vágytam az érintésére, mint drogos a napi
adagjára, bár éreztem, hogy elgyengít, mégsem tudtam, nem is akartam
ellenállni. Sérült és törékeny lettem, ő pedig oly könnyedén megtörte az
ellenállásomat, és áthatolt az eddig kemény páncélon. Gideon birtokában
volt a tudásnak. Megvoltak a maga démonai. Egymás tükörképeivé váltunk,
visszavetítve a másikra legbensőbb világunkat, legmerészebb vágyainkat.
Szerelme megbéklyózott, átformált, és én csak azért esedeztem, nehogy
kínzó múltunk elszakítson minket egymástól. "Day erőteljes története
felizgatja s magával ragadja az olvasót." - (RT Book Reviews).
Igen, sajnos nagyon hajaz A szürke ötven árnyalata sorozat-ra. Ez csak 2 részes, nemrég jelent meg az első része. Mivel hasonló a könyv, ezért megvettem, és elég gyorsan ki is olvastam.
A szexjelenetek hasonlóak, talán picit változatosabbak.
A kezdet is ugyanolyan, gazdag hapsi felfigyel a "jelentéktelen" lánykára. Különbség, hogy a nő ebben az esetben nem "szegény", pénzes a családja neki is.
Izgalmasabb, hogy több köztük a konfliktus, többször összevesznek (szakítanak - ezt csak én gondoltam, na meg Eva...).
Ugyanúgy vannak a pasinak exei, akik bele szólogatnak, beszélgetnek Evával a múltról stb.
Élveztem ezt a könyvet is, de sajnáltam, hogy eléggé hasonlított az ötven árnyalat trilógiájára.
A stílusa, jelenetei, modora is szinte ugyanolyan volt.
Mindenesetre azért szerintem el fogom olvasni a 2. részt. Bár nem úgy fejezték be ezt, mintha lenne folytatása, szerintem ez simán lehet így egy happy end.
Borító: 3/5 Sajnos még mindig nem tudom, hogy mik akarnak lenni azok a csíkos kör alakú ékszerek? a borítón, annyira nem fogott meg
Kedvenc szereplő: Eva talán
Unszimpatikus szereplő: Gideon
Kedvenc rész: nem volt
Ami nem tetszett: mikor Eva virágokkal, majd gyűrűvel lepte meg Gideont
Értékelés:
2012. október 24., szerda
2012. október 19., péntek
J.R.R Tolkien - The Hobbit
Elsőként végy egy szerencsétlen főszereplőt, akit egyik napról a másikra megfosztják az otthon melegétől és a jóleső jóllakottságtól. Szórd meg egy csipetnyi varázslattal, adj hozzá jó pár gonosz mesebeli lényt, majd mindezt hintsd meg egy óriási sárkánnyal és kész is a tökéletes recept egy letehetetlen 'körömtövigrágós' történethez.
Sok értékelést olvastam a könyvről, és mindenhol, de tényleg mindenhol ezt írták: 'mese nem csak gyerekeknek'. Ha az elején kételkedtem is ebben, a végére tökéletesen egyet értettem ezzel az állítással.
Lebilincselő, fantasy kedvelőknek kötelező olvasmány! J.R.R. Tolkien tökéletes érzékkel testesíti meg az olvasó lelki szemei előtt az egyes helyszíneket. Míg a Gyűrűk Ura trilógiában a végeláthatatlan tájleírások untattak, a Hobbitban épp elegendőnek találtam ahhoz, hogy beszippantsa az embert Bilbo világába.
Ez volt az első könyvem, amit angolul olvastam, meglepődtem mennyire könnyen ment, kiskoromban olvastam magyarul is. Azóta eltelt jó pár év, így nem tudok hitelesen nyilatkozni erről, de nekem eredeti nyelven jobban tetszett.
4/5
2012. október 18., csütörtök
Charlotte Bronté: Jane Eyre
Charlotte Brontë leghíresebb regénye, a Jane Eyre rengeteget elárul
szerzőjéről: életrajzi elemekből építi fel Jane gyermekkorának keserves
éveit, és lelke legmélyéből veszi hősnőjének törhetetlen, makacs
jellemét is. A regény romantikus cselekménye és érzelmessége révén már
első megjelenésekor nagy sikert aratott.
Címszereplője koldusszegény árvalány, akit nagynénje nevel.
Kapcsolatukat számos konfliktus tarkítja, így Jane idővel egy
nevelőintézetbe kerül Lowoodba. Az állandó koplalás és hideg, valamint
az intézet rideg, szigorú szabályai nem könnyítik meg az érzékeny,
szeretetre éhes kislány helyzetét. Kis idő elteltével azonban barátokra
tesz szert, ez erőt ad neki a benti élethez és a tanuláshoz is,
olyannyira, hogy hamarosan osztályelső, majd évek múltán tanítónő lesz.
Ezt az állását feladja, mikor nevelőnőnek szegődik Mr. Rochesterhez,
annak kislánya mellé. Itt nyugalomra és elfogadásra lel, sőt szerelemre
is de egy felfedezésre váró titok árnyékot vet minderre.
Az árnyalt, finom jellemábrázolás, a pompás stílus és szerkesztés méltán
biztosítja a regény előkelő helyét a világirodalom klasszikusai között
és az Olvasók szívében egyaránt.
Nagyon sok kiadásban, borítóban megjelent már ez a könyv. Direkt azt raktam ki, amelyikben én ráakadtam egy jó kis antikváriumban a Jászai Mari Térnél. Ahhoz képest, hogy egy (számomra) klasszikusról van szó, nagyon olcsó volt. :)
A filmet, a régit és az újabb feldolgozást is láttam már, viszik a pálmát!
A legelején Hamupipőke érzésem volt Jane-el és a "családjával" kapcsolatban, igazán sajnáltam őt, de egyben becsültem is, hogy volt, hogy kiállt magáért!
Elérzékenyültem, mikor elvesztette barátnőjét, együtt éreztem vele, de nagyon is!
Nagyon okos, talpraesett és magáért kiállő nő lett belőle 8 év leforgása alatt, ugyanis ugrottunk egyet a történetben, és máris 18 éves lett.
Új vágányra került az élete azzal, hogy munkát keresett, kiterjesztette az igazgató felé kérését, majd a gyámja felé is, akit viszont már nem érdekelt, hogy mit tesz (szerencsére, végre nem szól bele, nem irányítja, nem szidja le a semmiért).
Találkozik volt dadájával is, akitől megtudunk egy kis információt az "előző életszakaszáról", kinek hogyant alakultak a dolgai, ki hogyan, merre változott meg.
Elején elgondolkoztam, hogy miért is olyan jó ez a könyv, hiszen nem nagyon érdekelt. (Tényleg nagyon az elején voltam!) Na de 1-2 oldallal odébb magával ragadott, és olvastatta magát. :)
Majd nagy lejtőn (vagy?) emelkedőn indulunk el, felgyorsulnak az események, csak kapkodom a fejemet.
Nem szeretnék elárulni semmit azoknak, akik még nem olvasták a könyvet, de tudtam én, hogy valami nem stimmel, már a jóhír elején elkezdtem gondolkodni, sajnálni Jane-t... de ő is érezte.
Sírni tudtam volna a templomban, a szobájában, az új faluban. :,(
Annyira jól meg van fogalmazva, írva ez a regény, hogy egyszerűen magával rántanak a történések, a jelenetek, mosolygok, nevetek, sírok, elszomorodom, elgondolkozom. Régen olvastam ilyen könyvet, amely ennyire "magával ragadott volna".
A vége természetesen kitalálható volt, bár nem ebben a formában...
Összességében egy elég jó könyv, szerintem még egy párszor a kezembe fogom venni elolvasás gyanánt. ;)
Borító: Régebbi kiadás van meg, inkább a fogását és az "illatát" szeretem. :)
Kedvenc szereplő: Jane
Unszimpatikus szereplő: St.John
Kedvenc rész: mikor Mr.Rochester megkéri Jane kezét
Ami nem tetszett: ami történt a végén Mr.Rochesterrel, nem érdemelte meg
Értékelés:
Nagyon sok kiadásban, borítóban megjelent már ez a könyv. Direkt azt raktam ki, amelyikben én ráakadtam egy jó kis antikváriumban a Jászai Mari Térnél. Ahhoz képest, hogy egy (számomra) klasszikusról van szó, nagyon olcsó volt. :)
A filmet, a régit és az újabb feldolgozást is láttam már, viszik a pálmát!
A legelején Hamupipőke érzésem volt Jane-el és a "családjával" kapcsolatban, igazán sajnáltam őt, de egyben becsültem is, hogy volt, hogy kiállt magáért!
Elérzékenyültem, mikor elvesztette barátnőjét, együtt éreztem vele, de nagyon is!
Nagyon okos, talpraesett és magáért kiállő nő lett belőle 8 év leforgása alatt, ugyanis ugrottunk egyet a történetben, és máris 18 éves lett.
Új vágányra került az élete azzal, hogy munkát keresett, kiterjesztette az igazgató felé kérését, majd a gyámja felé is, akit viszont már nem érdekelt, hogy mit tesz (szerencsére, végre nem szól bele, nem irányítja, nem szidja le a semmiért).
Találkozik volt dadájával is, akitől megtudunk egy kis információt az "előző életszakaszáról", kinek hogyant alakultak a dolgai, ki hogyan, merre változott meg.
Elején elgondolkoztam, hogy miért is olyan jó ez a könyv, hiszen nem nagyon érdekelt. (Tényleg nagyon az elején voltam!) Na de 1-2 oldallal odébb magával ragadott, és olvastatta magát. :)
Majd nagy lejtőn (vagy?) emelkedőn indulunk el, felgyorsulnak az események, csak kapkodom a fejemet.
Nem szeretnék elárulni semmit azoknak, akik még nem olvasták a könyvet, de tudtam én, hogy valami nem stimmel, már a jóhír elején elkezdtem gondolkodni, sajnálni Jane-t... de ő is érezte.
Sírni tudtam volna a templomban, a szobájában, az új faluban. :,(
Annyira jól meg van fogalmazva, írva ez a regény, hogy egyszerűen magával rántanak a történések, a jelenetek, mosolygok, nevetek, sírok, elszomorodom, elgondolkozom. Régen olvastam ilyen könyvet, amely ennyire "magával ragadott volna".
A vége természetesen kitalálható volt, bár nem ebben a formában...
Összességében egy elég jó könyv, szerintem még egy párszor a kezembe fogom venni elolvasás gyanánt. ;)
Borító: Régebbi kiadás van meg, inkább a fogását és az "illatát" szeretem. :)
Kedvenc szereplő: Jane
Unszimpatikus szereplő: St.John
Kedvenc rész: mikor Mr.Rochester megkéri Jane kezét
Ami nem tetszett: ami történt a végén Mr.Rochesterrel, nem érdemelte meg
Értékelés:
2012. október 8., hétfő
E.L. James: A sötét ötven árnyalata
Az Ötven árnyalat-trilógia második kötete.
A gyönyörű fiatal milliárdos, Christian Grey egyedi ízlésétől és sötét titkaitól elbátortalanodva Anastasia Steele kilép a kapcsolatból, és beindítja karrierjét a seattle-i könyvkiadónál.
De a Christian iránt táplált vágy még mindig jelen van minden egyes ébredésénél, és amikor a férfi egy új megállapodást ajánl fel, Anastasia képtelen ellenállni.
Újra lángra lobban perzselően érzéki viszonyuk, és Anastasia egyre többet tud meg sérült és megszállott „Ötven árnyalatának” szívszaggató múltjáról.
Míg Christian belső démonaival harcol, Anastasiának szembe kell néznie a férfi korábbi partnerei iránt érzett dühével és féltékenységével, és meg kell hoznia élete legfontosabb döntését.
"Minden idők leggyorsabban fogyó könyve
A szerző, E L James nem is álmodott arról, hogy regénysorozatával ilyen őrületet vált ki világszerte, és saját bevallása szerint valóságos sokként élte meg a sikert. Eredetileg ugyanis a Twilight erotikus verzióját szerette volna megírni jórészt saját szórakoztatására. A mű azonban olyan jól sikerült, hogy pillanatok alatt kinőtt a fan-fiction kategóriából, és amikor április elején a piacra került, az olvasók egyetlen nap alatt elkapkodták, és újranyomásra volt szükség. "
forrás: www.life.hu
Az első részét is már nagyon felkapták, ahogy olvasható is, hogy annyit vettek belőle, hogy újabb könyveket kellett nyomtatniuk. Nagyon sok róla a kritika: "mamipornó millióknak" "sablonos, ostoba, nevetséges" "borzasztó a fordítás: szentséges basszantyú, szent szar" " idegesítő belső istennő" stb.stb., még sorolhatnám.
Én ezek ellenére hihetetlenül faltam az 1. részt, nagyon tetszett, és izgalmas volt számomra.
A 2. részt nagyon elhúzták, már augusztusra be volt ígérve, és végül csak szeptember végére jelent meg. Rengetegen várták, és bosszankodtak.
Ez a rész még jobban tetszik, jobb mint az első, több benne a romantikus, szexuális, bonyodalmas szál. Több a cselekmény, izgalmasabb, eseménydúsabb. Tetszik, ahogy kibontakozik a szerelem Miss Steele és Mr. Grey között.
Emellett sokszor esik említés Christian múltjáról, múltbéli alávetettjei is megjelennek.
Olyanok történnek, amiket nem gondoltam volna. Együtt nevetek, izgulok, sírok, nevetek a főhősnővel. Nagyon sokszor elmosolyodom a humorukon, szimpatikusak a levelezgetéseik is. (Bár ez az első részben sokkal izgalamasabb volt, mivel ugye akkor még alig ismerték egymást.)
Annyira vártam, hogy végre valaki sebesüljön már meg! Leila esetleg valakit megsebesítsen, annyira feldobta volna, nagyon jó lett volna olvasni, ahogyan aggódnak egymásért. Bár szerencsére Mr. Grey sok esetben így viselkedik, valóban félti Miss Steele-t. :)
Ezeken kívül tetszik, ahogyan Christian jelleme, viselkedése, érzései átváltoznak, és eközben megismerjük a múltját is, előző alávetettek, játékszoba, anyukája ("narkós kurva") stb.
A szokásos szófordulatok, és a sok elírás, hiba most is zavart... ezek sajnos a fordító hibái... sokan szidták már. De egy részben én becsülöm is egy ilyen ember munkáját, hiszen biztosan nincs könnyű dolga egy-egy könyvnél.
A vége felé (mikor Christian eltűnt), túlzott volt a sok-sok családi érzelem kitörés, aggódás. Fura volt Mr. Grey viselkedése is, komolyabb dologra, bajra gondoltam.
Viszont a végére a borító miértjét is megértettem: álarcosbál, szülinapi ajándékok egyike. ;) Azt gondolom, ezek a magyarázatok rá. ( Pedig már kezdtem azt hinni, hogy csak a jó kinézet miatt került fel a borítóra. :D)
A végét sejtem, hogy ki is lesz a bosszúálló, kíváncsian várom a következő részt.
ÉS azzal remélem, hogy most nem fognak késni, mert még ebben az évben a kezemben szeretném tudni a 3 kötetet is!!! :)
Borító: 3/5 A minősége nem jó, mert első olvasástól jön le róla a fólia, az álarcot homályosnak látom néha, emiatt annyira nem tetszik.
Kedvenc szereplő: Mr. Grey
Unszimpatikus szereplő: Mrs. Robinson
Kedvenc rész: nagyon nehéz választani, számomra talán a kedvencek a szexuális jelenetek ;)
Ami nem tetszett: túl hamar újra összejöttek, Ana túl hamar megadta magát (ismét)
Értékelés:
A gyönyörű fiatal milliárdos, Christian Grey egyedi ízlésétől és sötét titkaitól elbátortalanodva Anastasia Steele kilép a kapcsolatból, és beindítja karrierjét a seattle-i könyvkiadónál.
De a Christian iránt táplált vágy még mindig jelen van minden egyes ébredésénél, és amikor a férfi egy új megállapodást ajánl fel, Anastasia képtelen ellenállni.
Újra lángra lobban perzselően érzéki viszonyuk, és Anastasia egyre többet tud meg sérült és megszállott „Ötven árnyalatának” szívszaggató múltjáról.
Míg Christian belső démonaival harcol, Anastasiának szembe kell néznie a férfi korábbi partnerei iránt érzett dühével és féltékenységével, és meg kell hoznia élete legfontosabb döntését.
"Minden idők leggyorsabban fogyó könyve
A szerző, E L James nem is álmodott arról, hogy regénysorozatával ilyen őrületet vált ki világszerte, és saját bevallása szerint valóságos sokként élte meg a sikert. Eredetileg ugyanis a Twilight erotikus verzióját szerette volna megírni jórészt saját szórakoztatására. A mű azonban olyan jól sikerült, hogy pillanatok alatt kinőtt a fan-fiction kategóriából, és amikor április elején a piacra került, az olvasók egyetlen nap alatt elkapkodták, és újranyomásra volt szükség. "
forrás: www.life.hu
Az első részét is már nagyon felkapták, ahogy olvasható is, hogy annyit vettek belőle, hogy újabb könyveket kellett nyomtatniuk. Nagyon sok róla a kritika: "mamipornó millióknak" "sablonos, ostoba, nevetséges" "borzasztó a fordítás: szentséges basszantyú, szent szar" " idegesítő belső istennő" stb.stb., még sorolhatnám.
Én ezek ellenére hihetetlenül faltam az 1. részt, nagyon tetszett, és izgalmas volt számomra.
A 2. részt nagyon elhúzták, már augusztusra be volt ígérve, és végül csak szeptember végére jelent meg. Rengetegen várták, és bosszankodtak.
Ez a rész még jobban tetszik, jobb mint az első, több benne a romantikus, szexuális, bonyodalmas szál. Több a cselekmény, izgalmasabb, eseménydúsabb. Tetszik, ahogy kibontakozik a szerelem Miss Steele és Mr. Grey között.
Emellett sokszor esik említés Christian múltjáról, múltbéli alávetettjei is megjelennek.
Olyanok történnek, amiket nem gondoltam volna. Együtt nevetek, izgulok, sírok, nevetek a főhősnővel. Nagyon sokszor elmosolyodom a humorukon, szimpatikusak a levelezgetéseik is. (Bár ez az első részben sokkal izgalamasabb volt, mivel ugye akkor még alig ismerték egymást.)
Annyira vártam, hogy végre valaki sebesüljön már meg! Leila esetleg valakit megsebesítsen, annyira feldobta volna, nagyon jó lett volna olvasni, ahogyan aggódnak egymásért. Bár szerencsére Mr. Grey sok esetben így viselkedik, valóban félti Miss Steele-t. :)
Ezeken kívül tetszik, ahogyan Christian jelleme, viselkedése, érzései átváltoznak, és eközben megismerjük a múltját is, előző alávetettek, játékszoba, anyukája ("narkós kurva") stb.
A szokásos szófordulatok, és a sok elírás, hiba most is zavart... ezek sajnos a fordító hibái... sokan szidták már. De egy részben én becsülöm is egy ilyen ember munkáját, hiszen biztosan nincs könnyű dolga egy-egy könyvnél.
A vége felé (
Viszont a végére a borító miértjét is megértettem: álarcosbál, szülinapi ajándékok egyike. ;) Azt gondolom, ezek a magyarázatok rá. ( Pedig már kezdtem azt hinni, hogy csak a jó kinézet miatt került fel a borítóra. :D)
A végét sejtem, hogy ki is lesz a bosszúálló, kíváncsian várom a következő részt.
ÉS azzal remélem, hogy most nem fognak késni, mert még ebben az évben a kezemben szeretném tudni a 3 kötetet is!!! :)
Borító: 3/5 A minősége nem jó, mert első olvasástól jön le róla a fólia, az álarcot homályosnak látom néha, emiatt annyira nem tetszik.
Kedvenc szereplő: Mr. Grey
Unszimpatikus szereplő: Mrs. Robinson
Kedvenc rész: nagyon nehéz választani, számomra talán a kedvencek a szexuális jelenetek ;)
Ami nem tetszett: túl hamar újra összejöttek, Ana túl hamar megadta magát (ismét)
Értékelés:
2012. október 1., hétfő
Elizabeth Gilbert: Ízek, Imák, Szerelmek
Elizabeth Gilbert önéletrajzi regénye spirituális utazásra hívja
olvasóit, vele együtt tanulhatjuk meg, mit jelent megismerni,
megszeretni, és ha kell, elengedni az embereket. Elizabeth harmincas,
sikeres nő - volt. Gazdag férj, álomház, fényes karrier. Egyik
pillanatról a másikra az élete mégis romokban hevert, látszólag ok
nélkül. Egy szörnyű válás és az azt követő depresszió után, megmérgezett
kapcsolatokkal a háta mögött nekivágott a nagyvilágnak, hogy végre
rájöjjön, ki is ő, és mit akar az élettől. Zarándoklata Itáliába,
Indiába és Indonéziába vezet, ahol olasz dzsigolók, indiai guruk,
indonéz gyógyítók között bizonyítja, hogy mindannyian a boldog
pillanatokat keressük, akármelyik szegletében élünk is e világnak.
Őszinte, humoros és mély érzelmű könyve mindannyiunknak szól, akik
ébredtünk már úgy, hogy "ettől a naptól kezdve változtatok az életemen".
Egy nő, aki nem akart többé megfelelni. Egy nő, aki elengedte a
jelenét, és megtalálta a boldogságát.
Egyszer már olvastam ezt a könyvet, és akkor nagy löketet adott, felvidultam, nagyon nagy hatással volt rám.
Úgy érzem, most megint szükségem lenne erre a mostani életszakaszomban. Ezért olvastam újra. ;)
Az írónőnek a jelleme, viselkedése, gondolkodásmódja hihetetlenül szimpatikus nekem. Olyan jókat mosolyogtam egy-egy mondatán. :)
1. rész: ITÁLIA
"Mondd, ahogy eszed"
Harminchat mese a gyönyör kereséséről
Ezzel kezdi ezt az Olaszországban játszódó részt. Mivel tanultam egy kis olaszt, így ezt a helyet és nyelvet nagyon szeretem. Érdekesebbé teszi ezt mind azzal, hogy a tanult olasz szavak közül egyet-egyet megoszt velünk. :) Olasz ételeket kóstol (felszed egy jó pár kilót :D), olasz helyeket ismer meg, és olasz emberekkel találkozik. Eközben elindul a gyógyulás útján, bár döcögősen megy neki. Vicces, amikor saját magával beszélget írásos formában. :D
2. rész: INDIA
" Gratulálok, hogy megismerhettem"
Harminchat mese az áhítatra való törekvésről
Hugomnak, másnéven Kukacnak ajánlom ezt a részt, sokat beszél a jógáról, na meg űzi is ezt a sportot.
Idézek, amivel egyetértek:
"... nem rágódhatsz megállás nélkül a múltadon, mint ahogy nem aggódhatsz állandóan a jövőd miatt sem; figyelmedet az örökkévaló jelenre kell összpontosítanod, mert csak ebből az állapotból vagy képes kiegyensúlyozottan szemlélni önmagadat és a környezetedet"
Ezen kívül tényleg sok más hasonló bölcsességet, gondolatot oszt meg a jógáról, meditálásról, igazán érdekes.
Felnéztem rá, mikor megfogadta, hogy senkivel nem fog beszélni, egy szót sem fog szólni, nemtudom hogy bírta ki. De aztán az asram "feladat kiadói" megszüntették ezt az állapotot egy új feladattal. Mindenesetre nagyon sokat változott és fejlődőtt Indiában, megérte meghosszabbítani az ottlétét. :)
3. rész: INDONÉZIA
"Még a bugyimban is másképp érzem magam"
Harminchat mese az egyensúlyra való törekvésről
Liz 2 évvel ezelőtt volt egy füvesembernél, aki jósolt neki a tenyeréből, és azt is megmondta, hogy vissza fog térni hozzá, ezért ment el Indonéziába.
Vicces, ahogy megijed, amikor Ketut Liyer, a gyógyíró elsőre nem ismeri fel. :D (Átfut az agyán, hogy akkor minek utazott ide.)
Természetesen a végén bepasizik, kerül egy kis romantika és a történet végére. Innentől már sejthető, hogy hol és hogyan fejeződik be a "gyógyító" utazása. :)
Annyira jó, hogy mind a három rész nagyon különbözik egymástól és ettől is válik az egész utazás, a történet igazán élménydússá.
Mind a három részben lehet kedvelni valamit:
Olaszországban a gyógyulását, a jó étvágyát, az olasz tanulását.
Indiában az asrammal, a meditációval való küzdelmét, végül az ének megszeretését. :)
Kedvenc szereplő: Liz
Unszimpatikus szereplő: Wayan
Kedvenc rész: Olaszország
Ami nem tetszett: Wayan halogatta a házvásárlást, és minél több pénzt akart Lizből kicsalogatni
Értékelés:
Egyszer már olvastam ezt a könyvet, és akkor nagy löketet adott, felvidultam, nagyon nagy hatással volt rám.
Úgy érzem, most megint szükségem lenne erre a mostani életszakaszomban. Ezért olvastam újra. ;)
Az írónőnek a jelleme, viselkedése, gondolkodásmódja hihetetlenül szimpatikus nekem. Olyan jókat mosolyogtam egy-egy mondatán. :)
1. rész: ITÁLIA
"Mondd, ahogy eszed"
Harminchat mese a gyönyör kereséséről
Ezzel kezdi ezt az Olaszországban játszódó részt. Mivel tanultam egy kis olaszt, így ezt a helyet és nyelvet nagyon szeretem. Érdekesebbé teszi ezt mind azzal, hogy a tanult olasz szavak közül egyet-egyet megoszt velünk. :) Olasz ételeket kóstol (felszed egy jó pár kilót :D), olasz helyeket ismer meg, és olasz emberekkel találkozik. Eközben elindul a gyógyulás útján, bár döcögősen megy neki. Vicces, amikor saját magával beszélget írásos formában. :D
2. rész: INDIA
" Gratulálok, hogy megismerhettem"
Harminchat mese az áhítatra való törekvésről
Hugomnak, másnéven Kukacnak ajánlom ezt a részt, sokat beszél a jógáról, na meg űzi is ezt a sportot.
Idézek, amivel egyetértek:
"... nem rágódhatsz megállás nélkül a múltadon, mint ahogy nem aggódhatsz állandóan a jövőd miatt sem; figyelmedet az örökkévaló jelenre kell összpontosítanod, mert csak ebből az állapotból vagy képes kiegyensúlyozottan szemlélni önmagadat és a környezetedet"
Ezen kívül tényleg sok más hasonló bölcsességet, gondolatot oszt meg a jógáról, meditálásról, igazán érdekes.
Felnéztem rá, mikor megfogadta, hogy senkivel nem fog beszélni, egy szót sem fog szólni, nemtudom hogy bírta ki. De aztán az asram "feladat kiadói" megszüntették ezt az állapotot egy új feladattal. Mindenesetre nagyon sokat változott és fejlődőtt Indiában, megérte meghosszabbítani az ottlétét. :)
3. rész: INDONÉZIA
"Még a bugyimban is másképp érzem magam"
Harminchat mese az egyensúlyra való törekvésről
Liz 2 évvel ezelőtt volt egy füvesembernél, aki jósolt neki a tenyeréből, és azt is megmondta, hogy vissza fog térni hozzá, ezért ment el Indonéziába.
Vicces, ahogy megijed, amikor Ketut Liyer, a gyógyíró elsőre nem ismeri fel. :D (Átfut az agyán, hogy akkor minek utazott ide.)
Természetesen a végén bepasizik, kerül egy kis romantika és a történet végére. Innentől már sejthető, hogy hol és hogyan fejeződik be a "gyógyító" utazása. :)
Annyira jó, hogy mind a három rész nagyon különbözik egymástól és ettől is válik az egész utazás, a történet igazán élménydússá.
Mind a három részben lehet kedvelni valamit:
Olaszországban a gyógyulását, a jó étvágyát, az olasz tanulását.
Indiában az asrammal, a meditációval való küzdelmét, végül az ének megszeretését. :)
Kedvenc szereplő: Liz
Unszimpatikus szereplő: Wayan
Kedvenc rész: Olaszország
Ami nem tetszett: Wayan halogatta a házvásárlást, és minél több pénzt akart Lizből kicsalogatni
Értékelés:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)