A Földet háború pusztította, emberek milliói haltak meg. S ebben a világban valóra válik az emberiség régi álma. Végre lehetséges egy másik személy testébe bújni. A 16 éves Callie rábukkan egy titokzatos helyre, ahol rászorult tinédzserek bérbe adhatják fiatal testüket a társadalom idős, de tehetős polgárainak. Amikor azonban a fejébe ültetett szerkezet meghibásodik, Callie öntudatára ébred, és dúsgazdag bérlőjének mesés életét kezdi élni. Aztán a lány ráébred a halálos tervre, aminek ő is része. Az összeesküvés szálait befolyásos emberek mozgatják, és Callie kénytelen lesz végére járni a rejtélynek, ha életben akar maradni. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert ebben a világban tényleg senki sem az, akinek látszik.
Miután elolvastam a fülszöveget, elkeseredtem egy picit, hogy "na ne már, itt is egymás bőrébe bújkálás van, mint A burokban". De nagyon kellemeset csalódtam, egészen más ez a könyv, számomra sokkal izgalmasabb, eseménydúsabb, nem áll le egy-egy cselekménynél, hanem pörögnek a szálak, de azért 1-1 fontos szálnál ha kell tovább időzik és megmagyarázza, de éppen csak annyira, amennyire szükséges.
Elkezdtem olvasni a könyvet és egyből az jött le nekem, hogy több könyvből vettek ki ötleteket.
Az elején az átváltoztatás nagyon hasonlított Az éhezők viadalára.
Miután "bekerült a szépkorú nő a lány testébe", és miután "ketten gondolkodtak" benne, egyből A burok című könyv jutott eszembe. (Amit nem mellesleg gyakorlatilag végig szenvedtem olvasásnál, annyira részletes és vontatott, lassú volt.)
FIGYELEM! Aki még nem olvasta a könyvet, az ezt a részt hagyja ki... a saját érdekében. :)
Az első megdöbbentő rész számomra, idézem:
" - De ami még fontosabb, hogy egy még forradalmibb fejlődés hamarabb lesz elérhető, mint valaha képzeltük. - Elhallgatott, hogy megkapja a teljes figyelmet. - A tartós bérlet.
Madison szava elakadt, és kezét a szája elé kapta.
- Bérlők helyett tulajdonosok lesznek - mondta az Öreg.
Ne!
Ez Helena volt. A fejemben sikított."
A másik megrendítő rész:
"- Szóval úgy estem csapdába, hogy a fejemben lévő fém az életem hátralévő részében hozzájuk láncol?
- Attól tartok.
Soha nem leszek már ugyanaz. Sohasem lesz nyugtom. Az a lány, aki besétált a testbankba, örökre elveszett.
Redmond megköszörülte a torkát.
- Van jó hír is.
- Mégpedig?
- Te vagy az egyetlen, akinek módosított chipje van. Ez egyedi alannyá tesz.
Keserű nevetésre fakadtam.
- Mi olyan nagyszerű ebben?
Redmond rám bámult.
- A testbank esetleg életben akar tartani."
Huh hát nem mondom... ezek után megdöbbentem, elkerekedtek a szemeim. Nem várt fordulatok, információk voltak ezek a számomra! De teljesen pozitív értelemben! Végre egy olyan könyv, ahol nem tudtam, hogy mi fog következni! :)
SPOILER VÉGE!
Callie-t mint fiatal szereplőt elég "okosnak" írtak le, ahhoz képest, hogy milyen fiatal. Biztos korán érő típus. :) Mindenesetre nagyon "büszke" voltam rá, amikor azokban az esetekben, amikor csak időnként tért vissza a testébe, elég ügyesen kezelte a párbeszédeket, helyzeteket más fiatalokba bújt szépkorúakkal.
Hihetetlenül fordulatos! Olyanok derülnek ki a könyvben, amiket nem gondoltam volna. Egyik pillanatban még úgy érzem, hogy Callie biztonságban van, a másikban már kiderül, hogy folyamatosan szemmel tartják más testekbe bújva! :O Hihetetlen! :)
A végén elég sok szálat elvarratlanul hagytak, szóval kíváncsian várom a folytatást (gondolom majd lesz).:)
Megint csak ámuldoztam hogy mik derülnek ki:
- ki is volt valójában Blake,
- ki volt a beszélő hang Callie fejében.... bár ez még mindig nem egyértelmű számomra,
- milyen az Öreg arca, ki is ő,
- mit akar Callie-től az Öreg.
Kedvenc szereplő: természetesen Callie :)
Unszimpatikus szereplő: Tinnenbaum
Kedvenc rész: Callie és Blake lovaglása, "randija"
Ami nem tetszett: Michael is elment "dolgozni" a testbankba
Értékelés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése